Kiskunfélegyházi kistérség
A kistérség nagyobb részt a kiskunsági Homokhátságon,
az Alföld legváltozatosabb táján fekszik. Itt terül el a Kiskunsági Nemzeti
Park 11 ezer hektáros összefüggő egysége a Bócsa-Bugac buckavilága és homokpuszta.
Egyedülálló természeti kincse az ősborókás. A messze földön híres bugaci pusztán
összpontosul a térség idegenforgalma.
A platánsoros főutcájú Kiskunfélegyháza több mint száz évig a Kiskun Kapitányság székhelye volt, az egykori főépület ma múzeum, ahol egyebek mellett a hajdani börtönélet hátborzongató relikviáit is bemutatják. Udvarán egy eredeti formájában helyreállított szélmalom áll, hírmondója a hajdani félszáznál is többnek. A magyar szecesszió század eleji virágzásának gyönyörű példája a majolika-díszes városháza. Közvetlen közelében, a belvárosban áll a Hattyú-ház, ahol annak idején Petőfi Sándor apjának a mészárszéke üzemelt. A két és fél hektáros, arborétumra emlékeztető parkban lévő félegyházi strandra a környező településekről is elzarándokolnak a fedett uszoda és szabadtéri gyógymedencék kedvéért.
A bugaci puszta évszázadokon át Kecskemét tulajdona volt,
tavasztól őszig több tízezer marha és több ezer ló legelészett itt. A génmegőrzés
érdekében ma is tenyésztik az ősi magyar szürkemarhát, a rackajuhot és a magyar
félvért. A szilajállattartás, a pásztorélet emlékeit mutatja be a szabadtéri
kiállítás és a Pásztormúzeum. A látványosságokhoz tartozik a fergeteges lovas-bemutató,
ami a vágtató puszta ötös produkciójával éri el csúcspontját. A halászairól
nevezetes Tiszaalpáron, a galéria-erdővel szegélyezett Holt-Tisza-ágoncsónakázva
ritka növényekben és madarakban gyönyörködhetünk.
A kistérség idegenforgalmi értékeinek meghatározásakor elsősorban
a természeti értékeket kell kiemelni. A gyógyvíz (Kiskunfélegyháza), a Tisza,
a Holt-Tisza, a védett természeti értékek (Bócsa-Bugac, Szikra, az Alpári
rét részterületei, Péteri-tó madárrezervátuma), növényvilág, vadgazdagság,
napsütéses órák száma, gyümölcskultúra, biogazdálkodás speciális lehetőségeket
kínálnak. Említést érdemelnek a művi adottságok egyházi és világi emlékei,
és az azokra ráépülő rendezvények. Nagyon fontos szerepet játszanak az emberi
adottságok (vendégszeretet, közvetlenség), amelyek különösen fontos elemei
a falusi és tanyasi turizmusnak. A kistérség adottságai a hosszabb itt tartózkodást,
a turistabevételek keletkezését jelenlegi állapotukban korlátozottan motiválják.
Az utazási, üdülési motivációk szempontjából a térség turisztikai kínálatfejlesztése
számára kiemelkedő jelentőséggel
bírnak:
- természeti értékekben való gazdagság: Bugaci ősborókás,
Jászszentlászlói ősborókás, Péteri-tó madárrezervátuma
(Petőfiszállás, Pálmonostora), Fehér-tó madárvilága (Gátér) - A bugacpusztai attrakció
- Félegyházi Gyógy- és Strandfürdő
- mezőgazdasági és népművészeti őskultúra, régen honos szakmák: kosárfonó, szűcs, kötélgyártó, kovács, fafaragó, kádár, kalapos, citerakészítő, csizmadia, keramikus, juhász, csikós, fogathajtó
- Holt-Tisza (Tiszaalpár), Jászszentlászlói horgásztó, Russz tanya melletti víztározó (Gátér), Pálmonostori horgásztó
- vadakban kifejezetten gazdag a kistérség (fácán, mezei nyúl, őz, szarvas, vaddisznó)
- a térségben még őrzik az ősi magyar konyha ételeinek elkészítési módját
- a térség több településén fogadnak magánházaknál szállóvendéget
(Bugac, Fülöpjakab, Jászszentlászló, Móricgát)
A kistérségben meghatározó tényezőként kell figyelembe venni a környezet természetes állapotát, csendes, nyugodt, pihenésre, felüdülésre alkalmas hangulatát, valamint a lovas sportlehetőségek magas színvonalát. A kistérségben a tanyasi, falusi üdülés alapfeltételei adottak, melyet olyan kínálati elemek egészítenek ki, mint a természeti látnivalók, műemlékek, kulturális és sportprogramok, egyéb rendezvények, vadászat.
Bugacon, Fülöpjakabon, Pálmonostorán, Tiszaalpáron és Kiskunfélegyházán
alakult ki lovasturizmus, melyek közül a legjelentősebb lovas bázis Bugac,
ahonnan nemzetközi versenyek győztesei kerültek ki, s közülük néhányan jelenleg
is a bugaci lovassport vezéralakjai. A lovasbemutatók, a kocsikáztatás, fogathajtás
oktatása, lovagoltatás nemzetközileg ismert programok. A lovasbemutatók elevenen
adják vissza lovas kultúránk emlékeit és a pusztai élet motívumait. Több településen
működnek lovas klubok, s a fogathajtás és a lovagoltatás egyre növekvő igényének
kielégítésére kialakulnak túraútvonalak, táblákkal jelzett útvonal jelenleg
Bugacon, és a közeljövőben készül el hasonló lovastúraterv Tiszaalpárra is.
A kistérség nevezetes pontjait kerékpáron, lóháton vagy lovas kocsival bejárva,
képet kaphat a látogató a terület természeti adottságairól, kulturális hagyományairól,
az egészséges életmód helyi lehetőségeiről. Az útvonal mentén lévő tanyákban
lehetőség nyílik a hagyományok bemutatására, ápolására, a természet- és környezetvédelmi
ismeretek bővítése, az ökológiai szemlélet erősítésére. A gyalogos túraútvonalakat
a természetvédelmi területek látogatható részein szívesen keresik fel a természet
szépségeiben gyönyörködni vágyók.
A térségben több helyen folytatnak mezőgazdasági tevékenységet természetes
eszközökkel, anyagokkal, műtrágyák és szintetikus növényvédő szerek alkalmazása
nélkül. A természet közeli életmód egyik alapvető követelménye, hogy az élelmiszeripari
termékek se tartalmazzanak mesterséges adalékokat, ezért a tartósítószer-
és adalékanyag-mentes feldolgozás feltételeinek megteremtésére több kezdeményezés
van a kistérségben.
A biotermékek egyik jellegzetes és különleges formája a gyógynövények termesztése,
amely a természetes életmód jelképe is lehet, hiszen egy sor területen nyújtanak
felhasználási lehetőséget. (pl. gyógyhatású és szépségápolási készítmények
alapanyagai).
A kistérség gazdag állatvilága (kis- és nagyvadak egyaránt élnek a homokhátságon
és a tiszai ártereken) vonzó a külföldi (elsősorban olasz, német, osztrák,)
turisták számára. A települések vadásztársaságai foglalkoznak vadásztatással,
a tanyák, panziók nyújtják a szükséges szálláshelyeket.
A kistérség nyugati zónájában a mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen adottságok
következtében jelentősebb természeti értékek maradtak fenn, melyet a Kiskunsági
Nemzeti Park VI. Bugacpuszta területegysége reprezentál. A kistérség keleti
területein elsősorban szántóföldi termelést folytatnak, míg a nyugati homok
területeken jellemzőbb a kertgazdálkodás, szőlő- és gyümölcstermesztés. A
térségben a nemzetközi trendeknek megfelelően, valamint a jobb értékesíthetőség
reményében, új gazdálkodási formaként, napjainkban kezd elterjedni a biogazdálkodás.
A növénytermesztés mellett a sertés-, a szarvasmarha-, a lótenyésztés és a
baromfitartás említhető jelentős megélhetési forrásként. Nagyon híres a térség
libatenyésztése, melynek termékei - a toll és a libamáj - meghatározó exportcikkek.
A rendszerváltás után a legnagyobb változásokat talán a kereskedelem, vendéglátás
és a szolgáltatások bővülése területén figyelhettük meg. Ezeken a területeken
évről-évre nőtt a vállalkozások száma, - a teljes képhez hozzátartozik azonban,
hogy a térségben a kereskedelem és a szolgáltatások egyre növekvő szerepe
elsősorban a nagyobb településeken (Kiskunfélegyháza, Tiszaalpár, Jászszentlászló,
Bugac) érzékelhető.