Kunszentmiklósi kistérség
A Felső-Kiskunság és a Duna-mellék legszebb tájai
tárulnak elénk ezen a vidéken: Magyarország legnagyobb egybefüggő szikes pusztája,
a sok helyen még természetes bujaságát őrző Duna-part - a horgászok és a vízitúrázók
paradicsoma -, az ártéri erdők. Családi és baráti kötelékek fűzték a térség
több településéhez Petőfi Sándort, zarándokhelyek őrzik látogatásainak emlékét.
A Felső-Kiskunság fővárosában, Kunszentmiklóson már a 17. század óta gondoskodik az értelmiség utánpótlásáról a nagyhírű református gimnázium. A klasszicista stílusban épült városháza előtt áll Petőfi Sándor mellszobra. A környéken számos olyan emlékhely van - Szabadszállás, Szalkszentmárton, Dunavecse -, ahol féltő gonddal ápolják a költő kultuszát, ezek sorába tartozik Kunszentmiklós is, ahová Petőfit ezer szál fűzte. Virágh Gedeon 48-aas honvéd őrnagy egykori lakóhelyén, a Virágh- kúriában rendezett be helytörténeti múzeumot a Kiskunsági Nemzeti Park gazdag néprajzi, irodalomtörténeti és természetrajzi gyűjteményéből. A határban, a szigorú védelem alatt álló szikes pusztán szabadon él Európa egyik legnagyobb túzok populációja. A múlt század közepén épült Selyem-tanya ma múzeum és kutatószállás.
A kétszázéves Nyakvágó Csárdában - ahol annak idején a csaplárosné esett féltékenységi dráma áldozatául - kisebb néprajzi kiállítás idézi a betyárvilágot. A bösztörpusztai gémrezervátumban ősi magyar háziállatokat - rackajuhot, szürkemarhát, bivalyt - tenyésztenek. A szabadszállási határban fekvő, Európában egyedülálló flórájú és faunájú szikes tavaknál fészkel a gulipán, a gólyatöcs, a székicsér. A mezővárosi jellegét őrző Szabadszállás egyik látványossága a fazsindelyes katolikus templom. Apostag nevezetessége az a ma faluházként működő helyreállított zsinagóga, amelyért a község a műemléki értékek védelmét elismerő Európa Nostra-díjat kapta az Európa Tanácstól. A zsinagóga mellett szinte eredeti állapotában maradt fönn a zsidótemető.